A SCOP egy arányszám, mellyel a fűtési szezonális jóságfok határozzuk meg. Ez alapján tudjuk összehasonlítani a fűtésre szánt klímák fogyasztását, illetve ez az a szám ami alapján meghatározzák, hogy a légkondi A++ vagy A+++ energiacímkét kaphat.

Végignézve a táblázatot az A+ és az A++ között 0,1 és 1,09 közötti érték lehet a különbség, (4,00-5,10) míg az A++ és az A+++ között akár ennél több is lehet. A fogyasztási különbség és az ezért a teljesítményért kifizetett termék ár különbözet nem enged meg ekkora pontatlanságot. Vagy mégis?

Vegyünk példának egy képzeletbeli kis házikót, amit 3 klímával fűtünk az egyenletes hőelosztás miatt. A három klíma össz fogyasztása egy egész télen legyen mondjuk 90.000Ft. Tehát egy klíma évente 30.000 forintot fogyaszt fűtésre és mondjuk fogyasszon el 3.000 forintot hűtésre is, mert ha már van klímánk, akkor biztos használni fogjuk nyáron is.

Optimisták, vagyunk és úgy számítunk, hogy ezek a légkondicionálók legalább 10 évig fognak működni, tehát elfogyasztanak 330.000 forint értékű elektromos áramot. H tarifás mérő esetén vonja le az összeg 30%-át.

Ha konkrét példákat nézünk és márkán belül választunk, mert feltételezzük, hogy a gyártók nem egyformán számolják ki az SCOP értékeket, akkor feltételezhetjük, hogy a 4,0 és a 4,6 SCOP között 13% az eltérés lesz. Magyarul a fenti példa házikóban 10 év alatt kb.  330.000x0,13= 42.900Ft forint lesz a fogyasztási különbség. Elméletileg.

Ha klímás fűtésben gondolkozik, számoljon az üzemeltetési költségekkel is, egy klímatisztítás jóval munkaigényesebb mint egy hagyományos nyílt égésterű kazán karbantartása, ennek megfelelően többe is kerül, ráadásul amíg a kazán tisztítását időnként el lehet sumákolni, addig a légkondik karbantartásának a hiánya gyorsan megmutatkozik a gép hatásfokának romlásán.